A fehérborokról

A fehérbor kóstolása eltér a vörösekétől, hiszen teljesen más jellegű, testű italról van szó. A fehérbor optimális fogyasztási hőmérséklete fajtától és típustól függően 8 és 12 fok C között van. Eltérő, szűkebb szájú poharakat használunk és persze más típusú ételekhez fogyasztjuk. Az alábbiakban néhány fontos tudnivalót találunk, majd a leggyakoribb fehérbor fajtákat mutatjuk be.

Általában tésztaételekhez, fehér húsokhoz és zöldségételekhez illenek inkább, vagy a kevésbé karakteres ízű sajtokhoz. Csípős ételek fogyasztásakor, azonban előfordul, hogy nem érezzük az aromákat, mert a nyelvünk érzékelése ilyenkor tompul. Nyári meleg napokon szódavízzel hígítva kellemes üdítő italt nyerünk a száraz fehérborokból, természetesen az alkoholtartalom megmarad, ezért gyerekeknek ebből legfeljebb csak kóstolásnyit adjunk.

Fehér borszőlő fajták

Olaszrizling

Olaszrizling - olasz, vagy francia származású elterjedt szőlőfajta, Magyarországon az  egyik leggyakoribb. Hozzánk Franciaországból került a 19. század közepétől. A nagy filoxéra járvány elpusztította szőlők helyébe ültették. Legjobb termőhelyein: a Szent György-hegyen és Csopakon ma már sokkal jobb eredményt hoz, mint eredeti hazájában.
Borának íze gyakran a keserű manduláéra emlékeztet. Enyhe rezeda illatú, savai szelídek, de ennek mértéke a termelőhelytől függ. (Az Észak-Dunántúlon például Csopakon a leglágyabb, Badacsony és Balatonederics felé a savas jelleg erősödik és Somlón a legerősebb. Egy helyen belül a hegyek északi részén savasabb, délen lágyabb.
Egyéb nevei: Welschriesling, Taljanska grasevina, Riesling Italien, Rizling Vlassky, Nemes rizling, Italian Riesling

Chardonnay -  világszerte ismert (ún. világfajta) szőlőfajta, a világ minden szőlő- és bortermelő országában ismerik és termesztik.
Bora kemény karakterű de finom savérzetű, fajtajelleges zamatú, telt, széles felhasználási skálájú. Kitűnő pezsgőalaplehet, de kiváló minőségű bor, sőt különleges minőségű, akár természetes csemegebor is készíthető belőle. Üde, friss és érlelt formában egyaránt elegáns, kedvelt termék, fajtajelleges, finom zamatú, kemény karakterű, élénk, elegáns bor.
Egyéb nevei: Aubaine, Beaunois, Gamay Blanc, Melon Blanc
Eredete: Franciaország, Burgundia
Hazai elterjedtsége: Etyek-Budai, Mátraaljai, Mecsekaljai, Tolnai, Balatonboglári, Ászár-Neszmélyi borvidék

Sauvignon Blanc - Francia származású, az egész világon elterjedt szőlőfajta. Bora karakteres, könnyen felismerhető; bodzára, fűre, csalánra, szénára emlékeztető aromákkal, finom savakkal rendelkezik. Palackban is jól fejlődik, érik. Jellemzően az Etyek-Budai borvidék szőlőfajtája.

Juhfark  – Valószínűleg magyar származású fajta. Cukortartalma csekély, savtartalma nagy. Bora amegfelelő kezelés esetén szalmasárga, illata kevésbé jelleges tiszta szőlővirág jellegű. Kevésbé aromás, ugyanakkor utóíze az olaszrizlinghez hasonló mandulás kesernyével jellemezhető. A fajta legnagyobb előnye, hogy szerény illatával és ízével kiválóan tudja megmutatni a termőhely jellegzetességeit. Savai évről évre megbízhatóak, cukortartalma viszont nagy tőketerhelés mellett csak évtizedenként kimagasló. Ezen tulajdonságai miatt jellemzően markáns savgerincű száraz borokat csinálnak a magasabb tőketerheléssel dolgozó gazdák. Alacsonyabb tőketerhelésnél intenzívebb illatú, aromájú, tüzes és olykor maradékcukorral rendelkező testes fehérbort ad.
A fajta különlegessége, hogy még a teljes érettségben vagy akár a töppedt késői szüreteléskor is megbízható savtartalommal szüretelhető és emiatt a juhfarkból készül bor jó esélyekkel őrzi meg akár 6-8 éven át is a frissességét.
Egyéb nevei: LämmerschwantzHazai elterjedtsége Somlói borvidék, Balatonfüred-csopaki borvidék, Etyek-budai borvidék

Muskotály - a legősibb fehér szőlőfajták egyike. Számos borszőlő változata mellett csemegeszőlőként is igen kedvelt, gyakran használják mazsolának vagy készítenek belőle szőlőlét. A hosszú idő alatt több mint kétszáz változatát nemesítették ki, minőségi bor termelésére azonban ezek közül mindössze négy-öt alkalmas. A szőlő cukortartalma viszonylag nagy, így melegebb éghajlatú vidéken viszonylag könnyű belőle édes bort készíteni. Népszerűségének fő oka, hogy a szőlő ízét jól visszaadja. Emellett bora lehet igen kiváló, száraz is (pikáns muskotályos zamattal).
A sok savnak köszönhetően a muskotályok sokáig érlelhetőek. A wachaui vagy a pfalzi borvidék erősebb, száraz muskotálya leginkább a panírozott, rántott ételekhez illik, de egyéb ételek kísérőként is ajánlható. A legnevezetesebb muskotályok Ausztriában (Steiermark) és Szlovéniában teremnek.

Furmint - Magyarországon a minőségi fehérborszőlő-fajták közül a nyolcadik legelterjedtebb fajta. Nevét igen gyakran kapcsolják össze Tokajhegyaljával, bár a Somlói Furmint sem ismeretlen. A Balkán-félszigetről származik, de tipikusan magyar fajta. Legnagyobb területen a Tokajhegyaljai borvidéken termesztik. Fajtacsoportot alkot, amelyen belül megkülönböztethető a Fehér, a Piros és a Változó furmint.
Bora:   illatos, tüzes, savas, kissé fanyarkás ízű. Jó évjáratokban aszúsodik.
Elterjedése: Tokaj-hegyaljai, somlói, mecsekaljai és Balatonfüred-Csopaki borvidék.

Hárslevelű - A minőségi fehérborszőlő-fajták közül elterjedtsége alapján a kilencedik helyen áll. Többnyire csak az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén elterjedt fajta. A környező országokban is a hársfával kapcsolatos névvel illetik pl. Lipovina a szláv-, Lindenblättrige a német nyelvterületen. Származását tekintve hazánkban őshonos. Feltehetően természetes úton létrejött magonc. A természetes fajtarendszerezés szerint a balkáni változatcsoportba sorolható. Magyarországon a Tokajhegyaljai borvidéken kívül jelentős területen termesztik a Mátraaljai (Debrő), az Egri és a Villány-Siklósi borvidéken, de előfordul más borvidékeken is.
Száraz borként a Hárslevelű sűrű, testes, zöldesarany színű, erős fűszer-, virágpor- és virágillatú ital.
________________________

Vajon melyik borszőlőből készítenek szívesen mazsolát?

Emlékszel még, hogy melyik borra jellemző az aszúsodás?

Melyik bor bodzaillatú? A bodza május környékén nyílik, ha még nem ismered, egyszer vegyél róla illatmintát, meleg szívvel ajánljuk, mert nagyon kellemes!
________________________

További, illetve részletesebb borszőlő leírásokat olvashatsz a weboldalunk Szőlőfajták oldalán.

Desszert vagy csemegeborok

A cemegeborok hivatalosan legalább 15, legfeljebb 22,5 térfogatszázalék szeszt tartalmazó, készített likőrborok. A cukortartalomtól függően van száraz, félédes és édes csemegebor. Kétféle eljárással készülhetnek: keveréssel és erjesztéssel, hazánkra inkább a keveréses eljárás a jellemző, míg külföldön a csemegeboroknál főleg az erjesztéses módszert használják.
A csemegebor alapanyaga a természetes fehérborok, amelynek cukortartalmát sűrített must, szesztartalmát, színét pedig karamellizált must adja. Különleges ízeit érlelés útján éri el, ami legalább 6 hónapig tart. A csemegeborokat különböző borvidékeken más-más eljárással készítik.

Jégbor - a csemegeborok egy fajtája, amely nevét arról kapta, hogy olyan szőlőszemekből készül, amelyek előzőleg megfagytak. A szőlőben a cukrok és egyéb oldott szilárd anyagok nem fagynak meg, csak a benne lévő víz és emiatt a fagyott szőlőből nyert bor koncentrált szárazanyag-tartalmú, gyakran nagyon édes, ugyanakkor magas savtartalmú lesz.
A jégbor készítési elve hasonló a fagydesztillálás eljárásához, amelyet egyéb italok előállításában is felhasználnak. A különbség az, hogy a jégborok esetében a fagyás az erjesztést megelőzően és nem utána történik. Más csemegeboroktól eltérően a jégborok alapjául szolgáló szőlőfajták nem fogékonyak a nemespenészre (Botrytis cinerea) és ez is befolyásolja a bor karakterét.
A leghíresebb jégborokat Németországban és Ausztriában állítják elő, de jégbor sok országban készül, minden bortermelő kontinensen, beleértve Magyarországot is. A világ legnagyobb jégbortermelője Kanada, ahol a fagyos időjárás éves érkezése sokkal biztosabban kiszámítható, mint más jégbortermelő országokban.

Aszú - a tokaji borvidék leghíresebb különlegessége; vinum regum, rex vinorum, azaz a borok királya, a királyok bora. Kedvező időjárás esetén a túlérett szőlőszem héja megreped, megtelepszik rajta a nemesrothadást, az aszúsodást okozó botrytis cinerea. Évszázados technológia alkalmazásával készül, amelynek alapja az aszúsodott szőlőszemek késői szüretelésére és az ezt követő különleges borkészítési eljárás.  Az aszúszemeket szemenként válogatják, ezzel kezdődik a szüret (szemenként kézzel kicsipegetik az aszúsodott szemeket a fürtből). Régen faputtonyokba gyűjtötték, összezúzták, majd egy kádban elegyítették 136,6 liter azonos évjáratú musttal vagy borral, 1-1,5 napig áztatták (hogy kioldódjon az aszúszem cukor, sav- és íztartalma) majd az úgynevezett aszútésztát kipréselték, és a mustot hordókba töltötték, hogy kierjedjen. A 136,6 liter egy gönci hordó űrtartalma. Az aszú annyi puttonyos, ahány puttony aszút áztatnak egy gönci hordó borban (3,4,5,6 puttonyos). A bortörvény előtt az aszú borokat minimum addig kellett érlelni ahány puttonyos volt, így azok 3-6 év késéssel kerültek forgalomba. Mára ez lecsökkent 2 évre. Manapság nem puttonnyal és gönci hordóval mérik, de az eljárás ugyanaz. Az aszút a sokszor több száz méteres, riolittufába vájt pincelabirintusokban elhelyezett fahordókban érlelik. A pincék falát vastagon borító (a vidékre egyedülálló módon jellemző, csak itt és a Rajna menti pincékben található) nemes pincepenész, a Cladosporium cellare biztosítja éréskor az aszú különleges minőségét. 8-10 éves korában éri el palackképességét. A legjobb minőségű tokaji aszút Tokaj, Tarcal, Tolcsva, Mád és Tállya községek környékén készítik.

Szamorodni - A lengyel eredetű szó jelentése: ahogy termett, vagyis úgy, ahogy magán a tőkén töppedt, aszúsodott meg a szem. E tokaji borkülönlegesség az aszúszemek kiválogatása nélkül, teljes, részben aszúsodott fürtökből készül. Száraz és édes változata is kiváló aperitif. Legalább 21 tömegszázaléknyi természetes eredetű cukrot tartalmazó mustból szeszes erjedés útján nyert tokaji borkülönlegesség. A forgalomba hozatal előtt legalább két évig fahordóban érlelik. Tényleges alkoholtartalma 12%.
Cukortartalon szerint a típusai a következők:

• száraz tokaji szamorodni: 10 g/l cukortartalomig
• édes tokaji szamorodni: legalább 30 g/l cukortartalom felett

Színe: a világossárgtól az aranysárgáig terjed.
Tisztasága: maga a bor tiszta, de a palackban az érlelésból származó, esetleges finom porszerű kiválás megengedett.
Illata: egészséges, a tokaji borkülönlegességre jellemző szamorodni és érlelési illat.
Íze, zamata: kellemes, harmonikus.

________________________

Miért lehet jó a szürettel megvárni a téli zord hidegeket?

Vajon van olyan szőlő, amelyik nem megy tönkre a penésztől? 

Mire használhatják a puttonyokat a borászok? (Az emlékezet frissítése céljából ajánljuk a fogalomtár című oldalt is.)
________________________

Most pedig nézzük, hogyan érdemes egy fehérboros poharat tartani ivás közben:

Kicsit bővebben a kóstolásról:

Mint azt a borkóstolásról szóló oldalon  láttad a kóstolási sort a vörösborokkal folytatjuk. Olvass róluk kicsit többet a vörösborokról szóló bejegyzésünkben.

Forrás: Borkóstolás alapfokon - Egy tananyag a borkóstolás alapjairól