Izsáki sárfehér

Az Izsáki sárfehér (mai elnevezés szerint: Arany sárfehér, ugyanis nemzetközi szabályozás szerint a szőlőfajta nevében nem szerepelhet a termőtáj neve) származása kevéssé ismert. A XIX. század közepétől termesztették, Etyek környékén Német dinka néven. Később az Alföldön, Izsák környékén terjedt el, és ekkor kapta az Izsáki sárfehér nevet. Az Arany sárfehér (Izsáki sárfehér) későn érő fajta. A fehérborszőlő fajták között ennek a termésében található a legtöbb, legkeményebb sav. A szőlő termőképessége elsősorban a kis tőkeformákon nagyon jelentős, rothadásra nem nagyon érzékeny.

A bora enyhén illatos, alig zamatos, vékony, változó alkoholtartalmú, markáns savú, legfeljebb asztali bor kategóriában érdemel említést. Éppen ezen tulajdonságai miatt kiváló pezsgő alapbor és az Alföldön ma készített pezsgők jelentős részében a „cuvée”-t alkotó egyik legfontosabb bor. Termőterülete mitegy 2900 ha.

Forrás: Dr. Mészáros Gabriella - Szőlőfajták