Tudástár
Vissza
A borkóstolásról
A borkóstolás nem más, mint az ízek, illatok tanulása, tanulmányozása. Ebben komoly szerephez jut a szemünk (amikor a bor színét, fényét, átlátszóságát, mozgását figyeljük a pohárban), az orrunk (amikor az illatát vizsgáljuk), a szánk, amikor kis kortyokban ízlelgetjük, valamint az értelmünk, amikor összegezni próbáljuk a benyomásainkat. Nem kell, hogy minden bort szeressünk, mindenkinek más tetszik, más ízeket szeret. Ez függhet nemtől, életkortól, tapasztalattól. Az ízlések elsőbbségéről nem érdemes vitatkozni, a lényeg, hogy nyitottak legyünk, próbálkozzunk, tanuljunk, akár egymás véleménye által. De soha ne feledjük, amikor véleményt alkotunk egy kóstolt borról, hogy a szőlész és borász egy éves munkájáról mondunk véleményt.
Ezt és mások ízlését is tartsuk mindig tiszteletben!
Általában mit érdemes tudni a borok kóstolásáról?
Először ki kell választani a bort. A “kezdő” kóstolók saját kedvenceikkel, illetve ahhoz hasonló jellegű borokkal kezdjenek és onnan haladjanak az ellenpólusok felé. Érdemes meggondolni, hogy milyen alkalomra, milyen társaságba szánjuk a bort. Fontos lehet, hogy nyári kánikulában, vagy téli zimankóban fogjuk-e fogyasztani, illetve hogy étel mellé, vagy csupán önmagában kerül-e terítékre. Az egyes fajtaleírásoknál olvasható, hogy illatosabb, savasabb, testesebb vagy alkoholosabb borokat nyújt-e többnyire az adott szőlőfajta, így az is segítség lehet a döntésben. Az sem baj, ha többen választanak ki egy-egy tételt, így még az ára is megoszlik.
________________________
Próbáld meg felidézni a legutolsó borélményedet! Tetszett a bor? Miért? Mi volt benne izgalmas? Milyen színe, illata, íze volt? Ha nem ízlett, akkor mi volt zavaró benne? Próbáld meg egy két szóval összefoglalni, és papírra vetni! Nincs jó, vagy rossz megoldás, hiszen csak a te véleményed számít!
________________________
Ha több bort is kóstolunk, akkor érdemes ügyelni a borok sorrendjére. Ajánlott a gyengébbtől az erőteljesebb felé, illetve a száraztól az édes felé haladni és kerülni kell a nagy ellentéteket. Amennyiben több hasonló jellegű bor után eltérő jellegűekre váltunk, úgy az új kategória első darabját ajánlott később visszakóstolni. Hogy az ízlelőbimbóink befogadó készek tudjanak maradni célszerű az ízérzékelés időnkénti semlegesítése, erre leginkább a kiflikarikák, üres kenyérkockák a legalkalmasabbak.
Kóstolási sorrend:
fiatal, friss, üde reduktív ☞ idős, érlelt, oxidatív
savas, kemény ☞ lágy
száraz ☞ édes
nem fűszeres, illatos ☞ fűszeres, illatos, aromatikus
vékony ☞ testes
normál ital ☞ fűszerezett ital
világos színű ☞ sötétebb, mélyebb színű
fehér ☞ vörös
Ezek alapján a szokásos sorrend fő vonala:
fehér borok ☞ illatos borok ☞ rozé és siller borok ☞ vörös borok ☞ tokaji különlegességek ☞ egyéb borkülönlegességek (☞ likőrborok ☞ pezsgők ☞ Cognac, brandy)
________________________
Tudod-e, hogy mivel foglalkozik a manapság divatos szakma képviselője, a sommelier? A pontos választ a Fogalomtárban fogod megtalálni.
________________________
Nagyon fontos, hogy a borokat optimális hőmérsékleten kóstoljuk. A különböző borok illata, savtartalma, zamatai bizonyos hőmérsékleten érvényesülnek a legjobban. A túlhűtött borban elvesznek az aromák, míg a melegebb bor savasabbnak, alkoholosabbnak tűnik. Ha megkóstoltuk a bort, akkor érdemes valamilyen egyszerűbb borhűtő (pl. hideg vízbe áztatott cserép edény) segítségével hidegen tartani, hogy a következő töltésig ne melegedhessen fel.
A bort lehetőleg hosszú szárú, nem túl vastag falú, alul szélesebb, felül szűkebben záródó kelyhű üveg vagy kristály pohárból érdemes kóstolni. Ajánlott a szárat fogni, hogy a kezünkkel ne melegítsük fel a pohárban rejlő bort – bár a túl hideg vörös boroknál az is előfordul, hogy a tenyerünkkel kell melegítenünk. A profik szőlőfajtához választanak megfelelő formájú poharat.
Először a bor színét, mozgását vizsgáljuk a pohárban. Ehhez érdemes óvatosan megpörgetni a pohárban a folyadékot, így persze nem is szabad fél-egy decinél többet tölteni (pohár mérettől függően). Kezdjük el keresni a jelzőket. Fontos, hogy fényes, tiszta, tükrös legyen a borunk, bármilyen fajta is. A zavaros bor hibás. Vörös boroknál nem ritka a borkő kiválás a palack alján, ez nem hiba, hanem egy sajátosság.
A második lépés, hogy megszagoljuk a bort. Hasonlóan a szemrevételezéshez, pörgessük meg jól a bort a pohárban (azért a szőnyegre és a falra vigyázzunk!) Az illatok nagyon sok félék lehetnek. Vannak borok, amelyeknek fogyasztás előtt szellőzésre van szükségük, ezeket érdemes kitölteni a palackból valamibe (kancsó, öblösebb másik palack, bármi). Ezt hívják dekantálásnak. Az illatok a hőmérséklet változással és a levegővel való érintkezés hatására folyamatosan változnak. Érdemes szaglászni, és próbálni beazonosítani az illatokat. Legyünk bátrak, mondjuk ki, ami eszünkbe jut. Az együtt gondolkodás, mindig sokat segít. Virágos, mézes, fás, csokoládés? Bármilyen jelző beleférhet.
________________________
Az illatok felismerését és beazonosítását ugyanúgy tanulni kell, mint bármi mást. Néha viccesnek, vagy képtelennek tűnő jelzőket is lehet hallani a borral kapcsolatban. Gyakorolni, azaz szagolgatni és tudatosítani kell minél többet, így könnyebben fogunk jelzőket találni, ha egy-egy bor illatáról vagy ízéről beszélünk.
________________________
Végül elérkezett a pillanat, hogy a borba bele is kóstoljunk. Lehetőleg mindig azonos, nem túl nagy mennyiséget kortyoljunk, de ha túl kevés bort veszünk a szánkba, a nyáltermelés elindulásával annak íze elveszhet. Érdemes a folyadékot a nyelven teljesen szétoszlatni, érintve az ízérzés minden területét. A szakértők ilyenkor még egy kevés levegőt is szívnak be a kortyon keresztül, hogy a zamatok egész a garatig eljussanak. A bort legfeljebb negyed-fél percig érdemes a szájüregben tartani, hosszabb idő elteltével az ízérzékelés csökken.
A nyelv szerepe az ízlelésben rendkívül fontos. Az ízeknek megfelelően négy különböző ízérzékelő területet különböztetünk meg rajta. A nyelv csúcsa az édes ízekre érzékeny (cukor, és a lágy érzetet keltő alkohol és glicerin), míg a nyelv szélei és alja főleg a savakat érzékeli. A bor élénksége miatt nagy szerepe van a savaknak, hogy ezek adnak gerincet, tartást a bornak (persze túl sok sav zölddé és agresszívvá teheti a bort).A keserű ízeket a nyelv hátsó-középső részén érezzük, tipikus példa lehet erre a csersav de a túlzott alkoholtartalom is.
Végül, de nem utolsó sorban, beszüljünk a borról. Próbáljuk meg összefoglalni, hogy mit tapasztaltunk, mit éreztünk. A bátrabbak papírra is vethetik, így a következő kóstolásnál felidézhetőek a gondolatok. Minél többet kóstolunk, annál gyakorlottabbak leszünk a jelzők és hasonlatok megtalálásában, orrunk és ízérzékelésünk is tudatosabbá válik.
A bor egy élő nedű, amely a palackban is érlelődik, változik. Nagyon fontos a helyes tárolás, hőmérséklet, páratartalom. Bizonyos fajták tovább tárolhatóak, mások inkább fiatalon élvezhetőek. Sajnos előfordulnak hibás borok, ami a szállítás, tárolás következménye is lehet. Ha hibás borral találkozunk, akkor azt természetesen ne igyuk meg. Véleményünket az egyedi hibás tételre tartsuk meg, és ne terjesszük ki magára a “borra”.
________________________________
A következő borkóstolásnál a négy lépés szerint próbálj eljárni! Ha van kedved, írd meg egy-egy kommentben a tapasztalataidat. Igyekezz a borról tisztelettel írni akkor is, ha nem ízlett. Ne feledd, nincs jó vagy rossz megoldás, csak ízlés. Hasonlítsd össze a korábban leírt régebbi kóstoló élményeiddel!
________________________________
A borról és a borkóstolásról nagyon sokféle hasznos dolgot lehet találni az interneten. Érdemes minél többet keresni, olvasni, és persze mindenekfelett gyakorolni! Jó kóstolgatást!
________________________
Próbálj felidézni magadban fehér és vörös borfajtákat (azaz borszőlő fajtákat)! Legalább 5-5 fajtát próbálj megnevezni! Ellenőrizheted a tudásodat A fehérborokról és A vörösborokról menüpontokra kattintva.
________________________
Mint láttad, a kóstolási sort a fehérborokkal kezdjük. Olvass róluk kicsit többet a fehérborokról szóló bejegyzésünkben!
Forrás: Borkóstolás alapfokon - Egy tananyag a borkóstolás alapjairól